Hírek
Olvasó: A Trianoni tragédia – a tények tükrében
Dátum: 2009.06.04., 17:31Megtekintve: 6030Értékelés: 4.00

Választási hajrá ide, kampány oda, egy dologról semmiképp sem szabad megfeledkezni. 2009. június 4-én lesz 89 éve, hogy a Versailles melletti Trianon palotában aláírták a hazánk számára végzetes „békeszerződést”, mely az I. világháborút hivatott lezárni. Azonban ez a döntés nem a békéről szólt, ugyanis már megkötésekor sejteni lehetett egy újabb világégés bekövetkeztét, hiszen a békediktátum önmagában hordozta a konfliktusok csíráját, mely a II. világháború képében be is érett.
Tehát ok-okozati az összefüggés. Viszont, ha ebből a szemszögből vizsgálódunk, akkor Trianon is csupán egy okozat, melynek okai egészen az 1848-49-es szabadságharcnál gyökereznek. Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi is történt 1920. június 4-én, ahhoz mindenképp a múlt századnál kell az események fonalát elkezdeni gombolyítani. 1849. augusztus 13-án Világosnál Görgei Artúr letette a fegyvert Rüdriger orosz tábornok előtt. Haynau rémuralmát a Bach korszak váltja fel, ahol Magyarországról leválasztják Erdélyt, a Szerb Vajdaságot, valamint Horvátországot. A közoktatást egyesítették, és az ország egész területén a német nyelvet erőltették, magyarán megindult egy germanizálási folyamat. Azonban a Bach korszak is bukásra volt ítélve, mind kül-, mind belpolitikai szempontból. Továbbá államcsőd is fenyegette az országot. Így 1859-ben menesztik Alexander Bach-ot, és kezdetét veszi az a folyamat, mely végül elvezet az 1867-es kiegyezésig, amikor is létrejön a dualizmus kora. Megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia. Működési alapja a pragmatica sanctio. Két teljesen egyenrangú állam, nevezetesen Ausztria, és az immár egységes, történelmi Magyarország. Azonban a kiegyezés hosszú távon nem szolgálhatta hazánk érdekeit, mely be is bizonyosodott a későbbiekben. A két ország közös ügyei (külügy, hadügy, pénzügy) olyan ellenőrzés alá kerültek, melyek szemben álltak a magyar függetlenséggel. Tehát hiába volt a gazdasági fejlődés, a rendszer nem volt fejlődőképes. És bukása a trianoni tragédia előidézője volt, ugyanis nem tudott mit kezdeni a hátrányba került nemzetiségek öntudatra ébredésével.

1914. július 28-án kitört az első világháború, melynek okaként a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szerb merényletet tartják. Valójában ez már csak a szikra volt, az addigra már puskaporos hordóvá változtatott Európára. Casus belli. Az antant, valamint a kis antant hatalmak, és az őket támogató szabadkőműveseknek már ekkor egyetlen célkitűzése Európa újrafelosztása volt. A háború kitörésekor Románia, Olaszország, Bulgária és az Egyesült Államok semleges maradt. Olaszország 1915. május 23-án lépett hadba az antant oldalán, ugyanis cserébe Anglia és Franciaország felajánlotta számára Dél-Tirolt, az Isztriát, Dalmáciát, valamint Albánia egy jelentős részét is. Hasonló okok miatt lépett be a háborúba Románia (1916. augusztus 17-én), szintén az antant oldalán. Győzelem esetére ők azt a felajánlást kapják, hogy megkapják Erdélyt, és Románia határát egészen a Tisza vonaláig tolhatják ki. Ekkor azonban az antant hatalmak vesztésre álltak. A német tengeralattjárók meglepték a világot, elsüllyesztve gyakorlatilag valamennyi hajókonvojt. Anglia el volt vágva az utánpótlásoktól. Németország ekkor békét ajánlott számára (és nem fordítva), melyet úgy tűnt, hogy Anglia kénytelen elfogadni. A németországi cionista hatalmak számára ez elfogadhatatlan volt, ezért felkeresték az angol haditanácsot. Felajánlották az Egyesült Államok segítségét (amely ekkor még nem állt hadban senkivel), hogy győztesként tudják befejezni a háborút. Cserébe Palesztinát kérték az Antant hatalmaktól. Természetesen Anglia ezt megígérte (itt felmerül a kérdés, hogy mi jogon ítélkezhetett egy másik ország felett) 1916 októberében. Végül 1917. április 6-án az Egyesült Államok az antant oldalán belépett a háborúba. Innen természetesen már egyenes út vezetett az antant, valamint a kis-antant hatalmak győzelméhez. 1918-ra gyakorlatilag elérték céljaikat a háttérhatalmak. Európában teljes zűrzavar uralkodott, sorra robbantak ki a kommunista forradalmak. Magyarországon az őszirózsás forradalom égisze alatt hatalomra segítik a magyargyűlölő Károlyi Mihályt és Kun Bélát. Kezdetét veszi a vörös terror. Az addig közel egymilliós magyar haderőt teljesen leépítik, és így hazánk szabad prédává vált a román, szerb, és tót csapatok előtt. Szándékosan használtam a tót jelzőt, hiszen ekkor még formailag sem létezett a később mesterségesen létrehozott Csehszlovákia. A haderő nélküli Magyarország (akár csak napjainkban), olyan mértékben volt kiszolgáltatva, hogy a román csapatok gyakorlatilag akadály nélkül foglalták el Budapestet, a tótok pedig egész Miskolc vonaláig nyomultak. Ekkor már a Miskolc tábla helyét Miskovec-re cserélték. 133 napos rémuralom után gyakorlatilag ugyanazok az erők vezettek Kun (Kohn) Béláék bukásához, melyek őket a hatalomba segítették. Az országnak alig volt olyan szeglete, ahol ne lettek volna idegen csapatok.

Ide vezet, ha egy országnak nincs ütőképes hadereje! Itt megjegyezném, hogy ismét rohamléptekkel tartunk egy újabb Trianon felé. Ugyanis van egy örökérvényű mondás: „Azé az ország, aki teleszüli”. És ez jelen pillanatban nem a magyarság. Visszakanyarodva az országvesztéshez, meg kell jegyezni, hogy a Trianon palotába gróf Apponyi Albertnek úgy kellett kimennie, hogy semmiféle beleszólása nem lehetett abba, hogy milyen mértékben szabdalják fel hazánkat. A már meglévő „békeszerződést kellett aláírnia. Apponyi gróf három nyelven beszélt két órán keresztül egy nemzetért. Mindhiába. A szabadkőművesek már döntöttek. A történelemhamisítók által megírt történelemkönyvek szerint az I. világháborúban való részvétel miatt kellett feldarabolni az országot. Azonban tény, hogy a háborúba akaratunkon kívül sodródtunk bele. Miért kellett tehát ilyen mértékben „büntetni” hazánkat? A válasz nagyon egyszerű. A történelmi Magyarország egy olyan erős egységet képezett, mely soha senkire nem volt rászorulva, hiszen földrajzi adottságai révén minden természeti kincs megtalálható a Kárpát-medencében. A háborúba közösen az osztrákokkal léptünk be, tehát azt ők is vesztesként fejezték be. A sors iróniája, hogy még a vesztes fél is területet kapott hazánkból, az ország nyugati felét, az Őrvidéket. Innen látható, hogy egyetlen cél vezérelte az „urakat”, mégpedig hazánk teljes tönkretétele. Így joggal mondhatjuk, hogy Magyarország az egyetlen a világon, mely saját magával határos. A háború előtti Magyarország méretét tekintve Európa hatodik legnagyobb állama volt. A Monarchia együttes területe pedig a második legnagyobb volt Európában. Csupán Oroszország volt nagyobb nálunk. Hogy mit veszítettünk 1920. június 4-én, azt hosszan lehetne sorolni, de a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: Az ország területe 325. 411 km2-ről 93.073 km2-re csökkent. A lakosság közel 21 millióról 7,6 millióra fogyatkozott. Tehát több mint 13 millió honfitársunk került idegen országba, ahol még a nevét is meg kellett változtatnia. Elvesztettük a szántóföldek 61%-át, a legelők 74%-át, a szőlők 37%-át, az erdők 88%-át, a kalászosok 55%-át, a kukoricatermés 65%-át, a cukorrépa termelés 61%-át, a szarvasmarha állomány 70%-át, a sertés 56%-át. Európa egyik legkorszerűbb vasútvonala hazánkban volt. Budapesti központból az ország minden tájára vezetett nyomvonal, valamint ezek egyfajta körgyűrűvel voltak összekötve két sugárban is. A trianoni határok megalkotásánál ezeket vették figyelembe. Ha valaki előveszi a jelenlegi ország térképét, szinte mindenhol jól látható, hogy a jelenlegi határt szinte végigkíséri egy vasúti vonal a határon túl. A vasútvonalaknak egyébként 62%-a került más országba, csakúgy, mint közutjaink, melyeknek 64%-át vették el. Jelentős károkat szenvedtünk a nyersanyagbányászat területén is. A vasércbányák 83%-a, az arany és ezüst bányák 100 %-a, a rézbányák 100%-a, a sóbányák 100%-a, a szénbányáknak pedig 30 %-a került idegen kézbe. Elvesztettük a gyárak 57%-át, az ipari termelés 88%-át. Továbbá egy nagyon jelentős dolog. 1920 előtt hazánk rendelkezett Európa hatodik legnagyobb hadiflottájával, valamint Fiume volt az egyik legjelentősebb kikötő Európában. Azonban nem csupán a hadiflottát vesztettük el, hanem valamennyi hajót a kikötői épületekkel egyetemben. Nem beszélve a számos műemlékről, középületről, melyeket idegen országok használnak, ám a magyar adófizetők pénzéből épült.

A sort hosszan lehetne sorolni, az egész újság is kevés volna, ahhoz, hogy tételezzük veszteségeinket. Mindent összevetve jól láthatóak a számokból, hogy jelentős veszteségeket szenvedtünk, melyről 1989-ig beszélni sem volt szabad. Azonban ne legyenek illúzióink, azok, akik annak idején részt vettek e gyalázatban, azok unokái ma ott ülnek a Parlament padsoraiban, és így érthető, hogy a mai napig is tabuként kezelik. Ma lépten nyomon meg kell emlékezni a holokausztról, Trianonról azonban soha nem közvetít a televízió. A Jobbik azonban áttörte a hallgatás falát, és évről-évre egyre több megemlékezést szervez országszerte. Idén is kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy minél több helyen, ha csak egy szál gyertyával, de emlékezzünk a 89 éve történtekről. Tesszük ezt a kampányidőszak hajrájában, hiszen számunkra ez nagyon fontos, és azzá kell, hogy váljon mindenkinek. A Jobbik ezért is szorgalmazza június 4-e nemzeti gyásznappá nyilvánítását. És erre kérünk mindenkit, hogy aki teheti, menjen el a hozzá legközelebb eső Trianon megemlékezésre, vagy legalább 16:30-kor (ekkor írták alá a dokumentumot) gyújtson egy szál gyertyát. Ha lehetőség nyílik rá, keressük fel a helyi lelkipásztort, hogy harangzúgással is figyelmeztessünk minden nemzettestvért, hogy az emlékezés nagyon fontos, mint ahogyan a tettek is napjainkban, hogy még egyszer ne ismétlődhessen meg a tragédia.

ifj. Holcman László
Értékelés: 1 2 3 4 5
[Vissza a hírekhez]

Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás.

A hozzászólások nem a Szerencsi Válasz álláspontját képviselik, tartalmuktól szerkesztőségünk teljes mértékben elhatárolódik, felelősséget értük nem tudunk vállalni. Kérjük, hogy ezt tartsák szem előtt, mielőtt írnak! Az azonosítást lehetővé tevő IP-címeket soha senkinek nem adjuk ki, kizárólag rendőrségi nyomozás esetén.

Név: Még nem tag? Regisztráljon, és hozzászólása nem kerül előzetes moderálásra!
Válasz erre:

emoticonemoticonemoticonemoticonemoticonemoticonemoticonemoticonemoticonemoticon
Kérjük, hogy SZÁMOKKAL írja be az alábbi összeadás eredményét az üres mezőbe:
kilencven + hét =