Itt csak azért hagynak ennyi gyanúsítottat , hogy az igazi bűnösök könnyebben elvesszenek a tömegben .

Hát ha mindnekit megbüntetnek, akkor annyira nem lehet elveszni benne A lényeg az, hogy mindenki a méltó büntetést kapja! A főkolomposoknak meg vagy 20 év börtönt és vagyonzárolást! Akkor a "követőiknek" lehet elmenne a kedve.

Kérem, hogy az F2 szabályzattal kapcsolatos írásomat vegyék le az oldalról, ugyanis az Ombudsman eredeti példányos jelentése a kezemben van, így már nem félek attól, hogy eltűnik.

Miért vettétek le a www.foldhivatal.hu oldalról küldött információt? Anyagot akartam küldeni hozzá. Az okirattal kapcsolatban. Csak azt szerettem volna, hogy előtte többen elolvassák, hogy megértsék.

Moderátor válasza:

Kedves Hozzászóló!

Valószínűleg a másik cikkhez beküldött kommentre gondol. Azért vettük le, mert azóta két kommentben is kérte, hogy vegyük le Persze lehet, hogy valaki visszaélt a nevében. Most visszatettük a hozzászólásokat, újra olvasható az összes. Ha további anyagokat tud küldeni, szívesen fogadjuk!

Mellékelten megküldöm a www.mernokujsag.hu oldalról származó cikket 2005. januári lapszám a kamara már akkor megpróbálta a hiányos jogszabályokat kiegészíteni, de senki nem hallgatta meg a szakembereket. "Építési jogszabályok földmérő szemmel" a címe. lehet, hogy jobb, ha rákerestek. KERESÉS Szerző: Dr. Ábrahám GyörgyDr. Agócs IlonaDr. Agócs ZoltánÁgoston IstvánAndor BélaArnold KárolyAsztalos IstvánDr. Bacsárszky PálBaksa IstvánBaksa IstvánDr. Balázs FerencBálint MiklósBálint PéterBalog IldikóBalogh ÁgnesBalogh TamásDr. Bánhidi LászlóBányai IstvánBara SándorDr. Barcsik JózsefBardóczi SándorBarna JózsefDr. Barótfi IstvánBarry J. GrearBarsiné Pataky EtelkaDr. Bársony JánosBayer JózsefBékési IstvánDr. Bendefy IstvánBendzsel MiklósDr. Benedek ZoltánBenkovics PéterBenyó BertalanBerczik AndrásBerényi LajosDr. Bernek ÁgnesBiczók ImreBige PéterDr. Bíró BélaBíró DánielBlaskovics GyulaBocsák IstvánBoda ZsoltBodor DezsőDr. Bognár ZoltánDr. Bohus GézaBojár GáborBorbás MátéDr. Boromisza TiborDr. Borostyánkői MátyásDr. Borsányi JánosBorvendég BélaBretz GyulaBuday MátyásBuday MiklósDr. Buzás OttóBuzinkay PálDr. Büki GergelyDr. techn. Böcker TivadarDr. Bödők ZsigmondCallmeyer FerencDr. Chappon MiklósDr. Csák BélaCsallóközi ZoltánCsapó AttilaDr. Csemniczky LászlóDr. Csepi LajosDr. Cserei PálCsoknyai TamásDr. Czvikovszky TiborDr. Dalmy DénesDányi DezsőDr. Danyi JózsefDeák ZoltánDeme LászlóDenk AndrásDési AlbertDevecseri AnikóDezső FerencDr. Dezső GyörgyDezső ZsigmondDr. Dobi LászlóDobó GáborDochnal RóbertDr. Domanovszky SándorDósa GyörgyDósa ZsuzsannaDubniczky MiklósDr. Dulácska EndreDulácska ZsoltDr. Döbröczöni ÁdámÉhn JózsefEisert LászlóEkés AndrásEltér IstvánDr. Emhő LászlóDr. Eperjesi ErzsébetFábián MiklósFábri FerencFábry GyörgyFalus LászlóFaragó PéterFarkas Iván KárolyDr. Farkas JózsefDr. Fáy ÁrpádDr. Fazekas András IstvánFegyverneky SándorFejér LászlóFejes PéterFekete Jenő GyörgyDr. Fi IstvánFodor ÁrpádDr. Fodor BélaFogarasi LászlóDr. Forgács LajosForgács LászlóForstner MiklósFrigy AntalFrigyik LászlóFritz PéterDr. Füredi JenőFöldes ÁdámGábor JánosGádori VilmosGál IstvánGáll FerencGánóczy JózsefGáspár AnnaDr. Gáti JózsefDr. Gáts AndreaGazdag LászlóDr. Gilyén ElemérDr. Gilyén JenőGilyén NándorDr. Ginsztler JánosDr. Grabner PéterGraffjódy ZsuzsannaGreguss AndrásDr. Greschik GyulaGyarmati ImreGyulai JánosGyurkovics ZoltánGömbös JózsefHaba JózsefHajdu DezsőHajdu GyörgyHajdú István CsongorHajós BenceHajós GyörgyDr. Hajtó ÖdönHalmos BenedekHankó AndrásDr. Havass Miklósprof. dr. Hejj, AndreasHerczeg JánosHolló CsabaHolnapy LászlóHomola ViktorDr. Horn JánosHorváth EmilDr. Horváth GáborHorváth KrisztiánDr. Horváth SándorHorváth TiborHorváth ZoltánHunyadi MátyásHuszár LászlóDr. Illényi AndrásImhof ErikaInczédy JánosIstvánffy LászlóIványi JánosJanák EmilDr. Jancsó GáborJankovich OszkárJean FelixJesch AladárDr. Jeszenszky SándorJutasi IstvánDr. Kádár AbaKaiser JózsefKaliszky SándorKálmán AttilaDr. Kamil IdrisKapás ZsoltKarácsony AndrásKarkiss BalázsKárolyi AndrásDr. [...]Kárpáti ÁrpádKárpáti JózsefKarsa ÁlmosDr. Karvaly ElemérDr. Kása LászlóKassai FerencDr. Katona AndrásDr. Kausay Kulcsszó: Jogszabályok EGYÉB ÍRÁSOK A legfontosabb jogszabályok jegyzéke 2008. 01. 28. (2009.1.21) A legitimitási kérdés és nemzeti sorsunk (2008.1.15) A terv és a valóság (2007.10.5) Jótékony mérnökök (2006.10.5) egyetem (2006.3.27) Felvétel – vagy törlés a műszaki ellenőri névjegyzékben. (2005.8.30) ) (2003.3.2) MÉRNÖK ÚJSÁG 2005 / JANUÁR Építésügyi jogszabályok – földmérő szemmel Mint gyakorló földmérő, s több évtizede az államigazgatásban dolgozó, úgy érzem, az utóbbi évek „új” építésügyi előírásai jóval kisebb mértékben szolgálják az ügyfelek érdekeit, mint régebbiek. Olyan az egész, mintha csak „adjuk ki az engedélyt és szabaduljunk meg az ügyféltől”. Ha valami probléma adódik, „mivel azt mi nem vizsgáltuk, mert már nem írja elő a jogszabály, akkor az legyen az ő bajuk.” Ezt jól alátámasztják mind a telekalakítási előírások, mind az építési engedélyeztetési eljárások hiányosságai, oda-visszaható módon. Nézzünk néhány tipikus példát! I. Az új előírások szerint a használatbavételi engedély címzettek listáján már nem szerepel az illetékes körzeti földhivatal. Így a nyilvántartási térkép naprakészsége nagyban az állampolgári fegyelmen múlik, s ez igen változó. Tapasztalatból merem állítani, hogy az általam jól ismert budapesti viszonyok között közel a felépítményi változások 30-50%-át nem jelentik be az érintettek, arról változási vázrajzot nem nyújtanak be. Esetleg „jó esetben” évekkel később egy tulajdonjog váltásnál, vagy hitelfelvételnél rádöbbennek, hogy ezt meg kellett volna tenniük, s akkor kapkodva próbálják pótolni. De közben éveken keresztül fals, hiányos adathordozó volt az ingatlanuk vonatkozásában a földhivatali térkép, s közben ki tudja, hogy esetleg hányféle tervdokumentáció készült erre a kötelezően felhasználandó, de ez esetben hiányos ingatlan-nyilvántartási térképre alapozva. Aki már látott kész, elfogadott terület rendezési tervet, s készített, próbált készíteni ebből határrendezési változási vázrajzot, az már biztos találkozott olyan esettel, hogy a betervezett szabályozási-, vagy telekhatár vonal évek, esetleg évtizedek óta meglévő, de a térképen nem ábrázolt épületet, építményt vág keresztül, s kezdődhetnek a vég nélküli egyeztetések, esetleges módosítások, rossz esetben pereskedések... Véleményem szerint már az sokat lendítene a probléma megoldásán, ha az önkormányzatok a használatbavételi engedélyük jogerősítésének feltételeként előírnák, előírhatnák az erre jogosult földmérő által készített Épületfeltüntetési változási vázrajz feléjük történő benyújtását, majd a jogerősítésben ismételten felhívnák az érintettek figyelmét, hogy ezen vázrajzot megfelelő példányszámban nyújtsák be az illetékes körzeti földhivatalhoz. II. A telekalakítási előírások előzetes engedélykérését, s ezáltal az illetékes önkormányzati szakhatósággal történő előzetes egyeztetést csak abban az esetben írnak elő, „ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik”. De hát ugye mindannyian tudjuk, hogy a lakosság részéről jelentkező ilyen fajta igények több, mint 90%-a 1-2 esetleg 3 földrészletre vonatkoznak. Ebből következően tucatszám készülnek, s kerülnek záradékolási kérelemmel benyújtásra a földhivatalokhoz olyan vázrajzok, amelyek köszönőviszonyban sincsenek az érvényben lévő rendezési tervvel illetve a telekalakítási előírásokkal. A földhivataloknak viszont nincs jogkörük vizsgálni sem a rendezési tervvel, sem az építésügyi előírásokkal való összhangot. Jogkörük csak a záradék szövegében foglaltakra terjedhet ki: „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes.” Budapesten erre volt egy zsenge kezdeményezés, amelyben az illetékes földhivatal földmérési osztályvezetője megkereste a kerületi főépítészeket a vázrajzok előzetes ellenőrzése végett, s bár a főépítészek mintegy 85%-a örömmel fogadta az ötletet, de mint tudjuk, mindig vannak, akiknek az éppen adott módi sérti az éppen aktuális érdekeit, s így ezt jelezték megfelelő magasságokba, ahonnan aztán jött a dörgedelem: ezen „jogszabálysértő gyakorlatot azonnal szüntesse meg.” Vagyis a labda ismét (továbbra is) a jogalkotóknál van. Ésszerűen és szakszerűen kéne módosítani, kiegészíteni a jogszabályt, esetleg viszszaállítva az illetékes önkormányzati szakhatóság előzetes ellenőrzési jogkörét. III. Akár a telekalakításnál, akár az építési engedélyek kiadásánál a jogszabály csak a hatályos földhivatali térkép benyújtását írja elő, de nem kéri az ingatlan tényleges, helyszíni ellenőrző felméréséről vagy kitűzéséről szóló vázrajzot. Ez igen sok esetben komoly problémákat vet fel. (Ezt már más szemszögből is felvetettem ugyanezen lap tavaly júniusi számában megjelent írásomban.) A térkép és a tényleges helyszíni használat közötti eltérés akár hosszú hónapokra is megakaszthatja a kivitelezést, s szinte még ez a jobbik eset, mert ha már csak az építkezés befejeztével készülő Épületfeltüntetési változási vázrajz készítése során derül fény az eltérésekre, akkor már ezt a kész, bár hibás állapotot, már csak egy erősen kényszerpályás egyezkedések sorozatával lehet esetlegesen fel-, illetve megoldani. (A mellékelt sematikus vázlat tipizáltan, egyszerűsítve mutatja a leggyakoribb hibát.) Terepviszonyok, figyelmetlenség illetve egyéb okok miatt a kerítés nem a jogi vonalon húzódik. A terv az előírások figyelembevételével a hatályos nyilvántartási térképre alapozva készül, a kerítéseket nem ellenőrzik. A kivitelezéskor azokat helyükön lévőnek vélelmezve ehhez illesztve építik meg az épületet. Majd egy későbbi mérés során, vagy a szomszéd oldaláról történő mérésből kiderül a hiba. De ugyanez előállhat például egy egész utcaszakasz térképi szabályozása után, mely jogerősen átvezetésre kerül a földhivatali nyilvántartásban, de a helyszínen nem tudni miért, mégsem hajtották végre a kerítések beljebb helyezését. Elgondolhatjuk itt is a következményeket. Persze ezek az eltérések a legtöbb esetben a teljes hosszak néhány százalékában mérhetők, s ezért ez egy közepes, vagy nagyobb telek esetén, ellenőrző felmérés nélkül nem érzékelhető, nem tűnik fel, de ha kiderül, akkor már megint lehet min összezördülni, majd esetleg egyezkedni - igazolni vagy épp' megcáfolni a mondást: „Rossz szomszédság, török átok!” Bár a jogszabály előírja „az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani”. De tényleges mérés nélkül mihez viszonyítva, miképp' ellenőrizve, s ezáltal vajon milyen szinten képes biztosítani „az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét”? Mindezek alapján érzem úgy, hogy a jelenlegi építésügyi előírások hiányosságai sok esetben – komoly következményekkel – magukra hagyják az érintetteket, s ezen (véleményem szerint) szakmai összefogással és reformmal lehetne, s kellene javítani. Sándor József Feliratkozás hírlevelünkre: FÓRUM Gépész barátaimnak 2009.11.23 20:30 lekai Innovatív állásportál - szakemberek 2009.6.22 15:56 vagotibor Házifeladat 2009.6.18 16:54 solymosidavid MMK 2009 választások a sunyizmus 2009.5.14 19:41 lékai Rotring körzőkészlez eladó. 2009.5.11 13:32 Galu A honlap szerkesztősége | Webmester | Logod Bt. © Logod Bt. 1012 Budapest, Logodi u. 49. T/F: 214-2453 Készítette:

A logod Bt 2009. nov. 29-től már nem a mérnök újság lapkiadója.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV idézet az Építési törvényből 34 § /5/ bek. (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából

a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy

b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez

helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.
A hatósági bizonyítvány határozat jellegű okirat, magyarázat:http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2003/11/ugyfelkent-a-hatosag-elott-iii

Vajon még hány évig fogják elhúzni az ügyet????Egy szakértői véleményre több mint fél évig kell várni stb. Nem tűnik fel senkinek? Milyen összegbe került idáig a szocpolcsalási per az adófizetőknek? Jó lenne egy elszámolás a lakosság felé.
Mikor fogják kimondani az 1972. évi V. törvény alapján a fő felelős nevét?
Tudomásom szerint a hatósági határozatokat, az ügyésznek évekkel korábban kellett volna megóvnia.Miért nem kezdeményezett időben óvást a ügyészség? Még mindig nem lehet tudni, az elmúlt 10 év során hányszor állapított meg szabálytalanságot az ügyészség?
Volt-e egyáltalán hatósági ellenőrzés?

Mint látja nyugodtan alhatnak, hisz nincs előrelépés az ügyben. Majd csak elévül ez is... Gyönyörűen felépített rendszer ez.

Az ügyben van olyan is, akit ártatlanul hurcoltak meg. Az egyik vádló bocsánatot is kért.Elmondta, hogy azzal fenyegették meg a kihallgatásakor, ha nem vall valakire, előzetesbe rakják. Azzal kért bocsánatot, neharagudj, csak Te jutottál az eszembe. Neki fontos lenne a minél hamarabbi felmentés.

(Tartalom a hozzászóló kérésére eltávolítva.)

Érdekes hogy a fenti hozzászóló ilyen jól értesült és senki nem kíváncsi a mondandójára."jogosulatlan szakértői vélemény" , a helyszíni ellenőrzések elmulasztása a földhivatalban, (éveken keresztül), az ügyészség ellenőrzésének eredményei - nem kellene ezeket valakinek felkarolni?
Vagy a hozzászóló sem mer nyíltabb lenni?

13-as hozzászólónak!
Nyugodjon meg, az ügyész és a bíró is tudja, hogy nem voltak helyszíni ellenőrzések sem a földhivatalban, sem az építési hatóságon.

Ettől függetlenül a földhivatalvezetőt nem helyezték előzetesbe Bélával együtt.
Ha nagyon erősen fogalmaztam, kérlek benneteket finomítsátok.

(Tartalom a hozzászóló kérésére eltávolítva.)

http://jno.hu/hu/?doc=5965_J_2009

Mielőtt még valaki kétségbe vonná állításomat, kérem olvassa el a fenti linket, a földhivatali eljárásról.

JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
1051 Budapest, Nádor u. 22.
1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615



A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

Ügyszám: J-5965/2008.
Ügyintéző: dr. Erdei Mónika

Az Inytv. 8. § meghatározza az okirati elvet, mely szerint az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére csak a törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. Az Inytv. 28. § (1) bekezdése rendelkezik az ingatlanok adatait érintő változások átvezetésének feltételeiről. Tehát az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.

45.
A záradékolt vázrajz tehát nem elegendő a változás átvezetéséhez, ahhoz további feltételeket ír elő a jogszabály. A záradékolt vázrajz az érvényes telekalakítási engedély, illetve az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés hiányában nem jelenti azt, hogy az ingatlan ingatlanjogi státusza rendezett és a változás bejegyezhető.

46.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában pedig csak a bejegyzett változások alapján történik változtatás.

Dr. Fülöp Sándor
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

Szabálysértés
218/1999.(12.28)

Engem az érdekelne, kinek az ötlete volt 4 évig elhúzni egy sima szabálysértési eljárás??????????????????????????????????

Földmérési munka jogtalan végzése
118. § Aki
a) földmérési (vázrajzkészítési) munkát jogosulatlanul vagy nem a jogszabályban előírt módon végez,
b) a földmérési munkával kapcsolatos bejelentési, munkarész beszolgáltatási vagy megőrzési kötelességének nem tesz eleget,
c) a földmérési és térképészeti állami alapadatokat jogtalanul használja,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

X. Fejezet
ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Építmény engedély nélküli használatba vétele
136. § (1) Aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt
a) engedély nélkül ad vagy vesz használatba,
b) az építményt nem a rendeltetésének megfelelően használja,
c) a külön jogszabályban meghatározott építési tevékenység elkészültét a hatóságnak nem jelenti be,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)176 Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.
Építőipari kivitelezési jogosultság szabályainak megszegése
137. § (1) Aki
a) építőipari kivitelezési tevékenységet folytat anélkül, hogy arra jogosult volna,
b) az építés műszaki munkálatait erre jogosultsággal rendelkező műszaki vezető hiányában folytatja,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az építési napló vezetését és az építés helyszínén tartását elmulasztja,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Aki építési szakmunkát a tevékenységére előírt szakmai feltételek teljesítése nélkül végzi,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(4)177 Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.
Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályainak megszegése
138. § (1) Aki anélkül, hogy arra jogosult volna, építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytat, úgyszintén, aki a más által készített tervet sajátjaként igazol,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)178 Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

http://www.foldhivatal.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=17


Soron kívüli ügyintézésAz ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény értelmében a beadványt soron kívül
kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a körzeti földhivatal vezet?je az ügyfél kérelmére indokolt esetben a
beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi.1.

http://www.epitesijog.hu/content/view/69/69/

A soron kívüli ügyintézés engedélyezéséről a körzeti földhivatal vezetője a soron kívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül dönt. Ha a hivatalvezető a soron kívüli ügyintézést engedélyezte, a körzeti földhivatal az engedély megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz érdemi döntést (ez kb. 14 napot jelent) [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 83. §].

http://gtr.uw.hu/109per1999.htm

Elnézést, de ez a link lemaradt.

http://www.pszaf.hu/data/cms2102460/Fridmanszky.pdf

A Szerencsi Körzeti
Földhivatal a valótlan tartalmú vázrajzok alapján az adott ingatlanok
tulajdoni lapjain átvezette, hogy azok beépítetlen területek. A Körzeti
Földhivatalnak nem kötelessége minden egyes átvezetésnél a helyszínen
ellenőrizni a benyújtott változási vázrajzok valóságtartalmát, a rájuk
vonatkozó előírások szerint szúrópróbaszerűen végzik az ilyen jellegű
ellenőrzéseket. A náluk egyébként főállásban dolgozó két földmérő által
benyújtott változási vázrajzok valóságtartalmát soha sem ellenőrizték

Az F2 szabályzat súlyos megszegéséről: idézet az ombudsmanni jelentésből:

A vizsgálat rögzíti, az Fttv. 29. §-ának (2) e./ pontja így rendelkezik: ?Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy feladatkörében rendeletben szabályozza ? sajátos földmérési és térképészeti tevékenység általános előírásait.?
A 2002. március 8-ai dátumot viselő új F2 Szabályzatot pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztályának vezetője (főosztályvezető) az Fttv. 29. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazásra hivatkozással adta ki.
A vizsgálat feltárta, hogy az Fttv. a kérdés rendeletben való szabályozására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek adott felhatalmazást, az említett főosztályvezetőnek azonban ilyen felhatalmazást nem adott. A szabályzat nem jogszabály, ennek ellenére tartalmaz olyan normatív szabályokat, melynek kiadására a Jat. csak jogalkotói hatáskörrel rendelkező részére teszi lehetővé - és ez esetben is csak megfelelő formában - rendelkezések kiadását. Az F2 Szabályzat a Jat. rendelkezései szerint az állami irányítás egyéb jogi eszközének sem tekinthető, mert jogi iránymutatásként irányelvet és tájékoztatást a miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője adhat ki. A minisztériumi főosztályvezetőnek a Jat. irányelv, illetve tájékoztató kiadását nem teszi lehető. Egyébként is a Jat. szerint a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Mivel a Jat. rendelkezései szerint a F2 Szabályzat kiadására a minisztériumi főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, az nem a Jat. előírásainak megfelelően került kiadásra, ennek ellenére tartalmaz olyan normatív rendelkezéseket, melynek kiadása csak jogszabályban lehetséges, ami által azt a látszatot kelti, hogy rendelkezései kötelezőek, noha a F2 Szabályzat szabályai ilyen kötelező erővel nem rendelkeznek, ezért alkalmas a földügyi szakigazgatási szervek, a jogalkalmazók és az állampolgárok megtévesztésére.
A szabályozásnak ez a módja sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét, s az erre alapított eljárás során a jogorvoslathoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, s ezeken keresztül a tulajdonhoz való jogot [...]és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó jogot is. A vizsgálat megállapítja, hogy az említett alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság mindaddig fennáll, amíg a szabályozásnak ez a módja meg nem változik.
A vizsgálat hivatkozik az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB számú határozatának indoklására, mely szerint: ?Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy az indítvánnyal támadott és hasonló minisztériumi, egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, iránymutatások, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések, amelyek nem a Jat. garanciális szabályainak betartásával kerülnek kibocsátásra, sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság alkotmányos követelményét. Jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámíthatatlanná teszik a jogalanyok, a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje, kötelező tartalma nincs, miután az államigazgatás központi szervei bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket megtévesszék, s a címzettek kötelező előírásként kövessék azokat. Napjainkban, amikor kivételesen nagy jogalkotási teher hárul a jogalkotó szervekre, s ez lelassítja a jogalkotás folyamatát, fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy az államigazgatás központi szervei továbbra is ilyen informális eszközökkel próbálják pótolni a jogszabályok hiányosságait. A törvényben foglalt garanciális szabályok be nem tartásával alkotott, ilyen iránymutatások könnyen válhatnak a jogi szabályozást pótló, a jogszabályok érvényesülését lerontó irányítási eszközökké, s ez a jogállamiság követelményével összeegyeztethetetlen.?

Az ügyészség leírta, hogy a földhivatalban vázrajzok alapján írták át a tulajdoni lapokat, magyarul ez az jelenti, hogy nem okirat alapján. Ezt valakinek engedélyezni kellett. Az előző idézet szerint okirat hiányában a térképezés nem végezhető el. Kinek van igaza?

Mai napon megtartották a vádbeszédet. Hiába teltek el évek, hiába adtak be bizonyítékokat a vádlottak az ártatlanságuk bizonyítására. A vád ugyanaz maradt, mint volt.Mintha értelmetlenül telt volna el az összes tárgyalás.

Az ügyész tanúja, vezető beosztású személy, a tárgyaláson szakértett szakmai ügyben. Kiderült, hogy nem ért a szakmához. Utána néztek a mérnök kamarában. Nem is hallottak róla. A kamara az alábbiakat írta róla: Nem tagja a kamarának, kamarai szaknévsorban nem szerepel, nem szakma gyakorló. Ennek az embernek a tanúvallomására, szakértésére akartak elítélni 3 embert. Ez az ember azt állította a bíróságon, hogy a fenti F2 szabályzatot kell betartani, és nem a törvényt.

"A megoldás ügyvédek szerint az lehetett volna, ha a kisebb súlyú ügyek elkövetői ügyészi megrovással megússzák az egészet, és már nem foglalják a helyet a bíróságon. Idézet az egyik szocpolos cikkből."

A vádbeszéd alapján Nincsenek kisebb súlyú ügyek elkövetői, szinte mindenkire letöltendő börtönt kért az ügyész. Néhány kirendelt védőt annyira megviselt az "ügyészi megtorlás", hogy aludni nem tudtak.A szerencsiek pontosan tudják, ki milyen házban, vagy palotában lakik, a "MI autónkkal" jár vagy luxus autóban, márkás ruhát hordanak vagy turkálóból öltöznek. Azt is tudjuk, hogy nem mindig azok a bűnösök, akik bíróság előtt állnak, hanem azok, akik oda juttatták Őket.
Társadalmi elvárás, hogy az fizesse vissza a fél milliárd forintot, aki felvette, és felélvezte. A "magyarok " csak azért kellettek az ügybe álláspontom szerint, hogy legyen kitől beszedni a pénzeket.
Egyéni és magán véleményem: "ha a valósággal egyezik az csupán a véletlen műve" A felvett szocpolos pénzeket a cigányok élvezik, a magyarok fizetik. 1 személyre 1 év börtön kb. 3.000.000.- Ft,
200 résztvevőre átlagban, fejenként kb. 10 év=6.000.000.000.- Ft.
Biztos, hogy van ennyi pénze az országnak?

Nem akarom senkinek a büntetését elengedni, de ebből az ügyből már"Zuslag" ügy lett. Akik ezért felelősek, azok akik joghézagos,egymásnak ellentmondó törvényeket hoztak, kiskapukat hagytak. Idézet egy Mérnök újságból: 2005. januári szám: "Ésszerűen és szakszerűen kéne módosítani, és kiegészíteni a jogszabályt, esetleg visszaállítva az illetékes Önkormányzati szakhatóság előzetes ellenőrzési jogkörét." Pld. a hatóságok egymásra mutogattak, majd ellenőriz az építési hatóság, majd ellenőriz a földhivatal. Nem voltak egyértelmű jogszabályok, a bírósági tárgyalásokon derült ki, hogy egyik hatóság sem ellenőrzött. De megvannak azok a személyek, akikre mindent rá lehet kenni.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

http://cegvezetokklubja.hu/2000/04/az-ingatlan-nyilvantartasi-bejegyzes/

idézet:

Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott változási vázrajz is szükséges. A változásokat a körzeti földhivatal a záradékolt változási vázrajz, illetve helyszíni ellenőrzés után vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét a földhivatal bejelentés hiányában is ellenőrizheti. Ha hivatalból vagy ellenőrzés során a földhivatal valamilyen változásról tudomást szerez, a változás bejelentésére kötelezett személy mulasztása esetén is átvezeti a változást, azonban a költségeket a mulasztóra ráterheltetheti.

Engedélyek, igazolások

A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül - ha külön jogszabály előírja - meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve igazolás szükséges. Amennyiben ezek az igazolások hiányoznak, a földhivatal elutasítja a bejegyzési kérelmet. Ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, a bejegyzéshez vázrajz is szükséges.

Az alábbi linken található a 2006-os ajánlott mérnök napi és óradij, melyet legálisan, minden további magyarázat nélkül elkérhet a mérnök.


http://www.bpmk.hu/uploads/media/medi-2006-napidij.pdf

Az alábbiakat olvasva munkadíjat senki nem kapott, csak vesztegetést
(jogosulatlan vagyoni előnyt).

http://www.pszaf.hu/data/cms2102460/Fridmanszky.pdf

Vajon okoskának honnan vannak ilyen iratai? Átlag embernek biztosan nincs?

Az internetről vettem a linket. Beírtam, hogy mérnök napidíj, óradíj.
A 2007-es napi és óradíj számítást nem linkeltem be, mert nem tudtam értelmezni.Ime itt van:

http://mmk.hu/dijszabas/pdf/epitomernoki.pdf

https://eugyintezes.hodmezovasarhely.hu/ugyintezes/dispatcher?_T_=/common/cases/ ...

Volt olyan település az országban, ahol jegyzői igazolás is kellett a szocpol igényléshez. A link az ügyintézés menetéről szól, a kitöltendő
nyomtatványról.

A jövő héten befejeződik a szocpolcsalási ügy. Elhangzik az "utolsó szó" jogán. A bíróság rövidesen meghozza az ítéletet.

Az ügyészséget meglepte, hogy a védők, kirendelt védők kiválóan elkészítették a védőbeszédeket, rávilágítottak hiányosságokra stb.
Még csak meg sem próbálták kommentálni. Elvárható lett volna, hogy a félórás védőbeszédekre legalább 2-3 mondatban reagáljanak.

Csak az OTP-re tudott érdemben reagálni az ügyész.Az OTP képviselője elmondta, a szerződéseket, amit kötöttek, az Államkincstár ellenőrizte. Vajon miért nem tűnt fel, hogy a segélyekből élőnek bevan írva néhány millió Ft önerő az építkezéshez?

A tárgyaláson az egyik vádlott elmondta, hogy hazudott mindenkire, azért, hogy haza mehessen, ne legyen letartóztatva. Sajnos erre a vallomásra indult eljárás.

Most már kíváncsian várja mindenki mi lesz az ítélet.