Tisztelt Szerkesztőség!

Ez év derekán nagy figyelemmel olvastam a szerencsi múzeummal kapcsolatos cikket és hozzászólásokat.
Számomra érthetetlen volt az illetékes múzeumi szakember reagálása, s a szerencsi múzeumot felügyelő megyei múzeum és megyei vezetők hallgatása. Látva azt, hogy a Herman Ottó Múzeum hivatalos webhelyén nem változott semmi, "tollat ragadtam" és e-mailt írtam az illetékeseknek, kérve a vizsgálatot. (2009. július 19-én.)

Sajnos külföldi munkám miatt csak most néztem át alaposan a levelezésemet, s akadtam egy levélre. Majdnem töröltem, mert a levélnek szövege nem, csak melléklete volt. Az üzenet 2009. augusztus 13-án érkezett a postafiókomba.

Úgy érzem, hogy kötelességem a Dr. Kovács János megyei főjegyzőtől érkezett csatolt választ (bár nem minden abban foglalttal értek egyet, mert a Herman Ottó Múzeum oldalán csak július 27-én végezték el a félrevezető adatok módosítását) Önökkel,és az olvasókkal megosztani.

A Szerencsi Válasz munkájához minden jót kívánok!

Nagy Ilona

---

III-1896-2/2009.

Tisztelt Nagy Ilona!

Érdeklődéssel olvastam a szerencsi Zemplén Múzeummal kapcsolatos elektronikus úton küldött levelét, s a mellékelt – döntően a Szerencsi Válasz c. internetes újság hozzászólásaiból válogatott anyagot.

Örömmel tölt el, hogy múzeumi hálózatunk egyik egységének tevékenysége ennyire az Ön és a köz figyelmébe került, de ugyanakkor meglátásom szerint erős személyi érzelmek – indulatok is – lehetnek ezen figyelem hajtóerői (ezzel kapcsolatos megjegyzésünk alább - a szerk.).

Az ilyen „vitákban” általában az egyik és a másik fél állításai is hordoznak részigazságokat, úgy tűnik ez jelen esetben is igaz.

Az Ön által feltett kérdésekről:

- Hogy hol van „Hegyalja kapuja” a földrajz tudósai eldöntik – de a közkeletű vélekedés szerint ez akár Szerencs is lehet…

- A mai internetalapú tájékoztatási rendszerben egy intézmény életéről, munkájáról akár több honlapon is kapható információ, sok esetben akár az intézmény tudta és beleegyezése nélkül is.
A Zemplén Múzeum hivatalos honlapja a www.hermuz.hu honlap, ide bizonyosan az intézmény által ellenőrzött, hivatalos információk kerülnek fel. A Szerencs város honlapján közölt adatokat a város gondozza – de észrevétele alapján itt is elvégezték a szükséges pontosításokat.

- A kiállításokról: az állandó kiállítások mintegy 15 évesek, közülük kettőt 7, illetve 9 éve – címük megváltoztatása nélkül – átrendeztek. Nem történt meg ez a képeslapos kiállítással – döntően anyagi okok miatt. A múzeum egyébként évente 1-3 alkalommal rendez – elsősorban évfordulókhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódva – időszaki kiállítást. 1998-tól máig közel 30 ilyen eseményen vehettek részt az intézményben, melyet évente átlagosan 12.000-14.000 látogató keres fel.

- Az anyagiakról: ténylegesen igaz, hogy az állam a kulturális intézmények – s így a múzeumok – költségvetéséhez alig néhány százalékban járul hozzá. A valóság az, hogy ez a bérek és a fenntartás költségeit is csak kis részben fedezi, a többit a fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat biztosítja, mert fontosnak tartja az országosan is egyedülállóan kiépült és gazdag múzeumi hálózat működését.

Ismételten megköszönve észrevételeit, kérem a jövőben is kísérje figyelemmel a Zemplén Múzeum szakmai munkáját, vegye igénybe annak szolgáltatásait.

Miskolc, 2009. augusztus 12.

Tisztelettel:

Dr. Kovács János
főjegyző

Megjegyzésünk: A főjegyző válasza erősen emlékeztet a múzeumigazgató első (pontosabban második) reakciójára, talán a háttérben már egyeztetés történt. Az ellenünk megfogalmazott vád alapja az lehet, hogy az eredeti, július 13-ai olvasói levél szerzőjét rokoni szálak fűzik egyik szerkesztőnkhöz. Az egész ügy szempontjából azonban ez annyiban érdekes, hogy Bűdi István korábban családjától értesült a Szerencsi Válasz indulásáról és az olvasói levelek megjelentetésének lehetőségéről, valamint rendszeres olvasója volt lapunknak. Mivel ő nem ismeri, és korábban sem találkozott a múzeum vezetőivel, és részünkről sem történt semmiféle egyeztetés a levél témáját és tartalmát illetően, ezért elkeserítőnek tartjuk, hogy néhányan a kritikus hangnem mögé állandóan személyes indítékot vizionálnak. Azt pedig még mindig homály fedi, hogy a többször idézett 2007-es, lesújtó hangú szakmai cikk budapesti képeslapgyűjtő szerzőinek ugyan milyen személyes indítékai lehettek. Persze lehet, hogy a fél világ összeesküdött a szerencsi múzeum ellen - de hogy stílusosan, a levélírónk ellen megfogalmazott szavakkal éljünk, ez kevéssé életszerű.

Ellenben ha már az érintettek korrektségünket folyamatosan kétségbe vonják, szeretnénk néhány megjegyezést tenni, pusztán a hitelesség jegyében. Az eredeti cikkhez érkezett, a múzeumot védő kommentek egy része (például a "biztonsági őr" feladójú) egy bizonyos hivatal címéről, egészen pontosan annak "stargate" nevű gépéről érkezett. Hogy ki írta ezeket, lehet találgatni, mindenkinek a fantáziájára bízzuk. A cím vizsgálatakor észrevettük, hogy az említett számítógépen akkoriban egy klasszikus, ún. hátsó ajtó vagy más néven trójai program - NetBus - futott, ami adatok ellopását és a rendszer távirányítását tette lehetővé illetékteleneknek. Hogy a személyeskedés vádja ne érjen minket, és plusz biztonsági kockázatot se okozzunk, akkoriban ezt nem írtuk meg, a programot pedig azóta szerencsére már eltávolították a rendszergazdák. Persze ha ebben a bizonyos intézményben munkaidőben mindenki a munkájával foglalkozna, ilyesmi elő sem fordulhatott volna.

---

Kapcsolódó:

Olvasónk szerencsi múzeumlátogatása és kérdései a vezetőkhöz