Hírek
Társadalmi érdek a szocpolcsalók leleplezése
Dátum: 2009.11.19., 13:22Megtekintve: 6454Értékelés: 5.00

Az Ózdi Körkép c. lap október 30-án megjelent számában írt a szerencsi szocpolcsalási ügy ózdi szálairól. A cikk nyomán megkereste szerkesztőségüket dr. Bogyay Ferenc rendőr alezredes, aki tavaly májustól a Szerencsi Rendőrkapitányság vezetője, és kérte, hogy néhány kiegészítést tehessen a már megjelentekhez. Az írás alább olvasható, köszönjük egyik olvasónknak, hogy felhívta rá a figyelmünket.
A 2007-ben indult büntetőeljárás valóban vontatottan indul – nyilatkozta a rendőrkapitány, aki akkor még nem volt hivatalban –, aminek fő oka az volt, hogy nehezen lehetett elérni az eljárás Ózd környéki résztvevőit, illetőleg lassan érkeztek meg hozzájuk a szükséges iratok. Végül 2008 nyarára állt össze a kép, ekkorra vált világossá a szerencsi nyomozók előtt az egyes elkövetői körök szerepe a csalássorozatban, majd ezt követően gyorsultak fel az események. A kapitányság visszamenőleg bekérte az illetékességi területén levő 32 település jegyzőjétől a szerencsi és a tokaji építésügyi hatóság által a megelőző 3 évben kiadott használatbavételi engedélyek részükre megküldött példányát. Nyomós oka volt annak, hogy mindezzel nem a közigazgatási szerveket keresték meg. Ezen engedélyek egyenkénti, aprólékos elemzése vezetett aztán odáig, hogy vezető beosztású köztisztviselővel szemben megalapozottá vált a kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés gyanúja.

Ekkor vette át az ügyet a Miskolci Nyomozó Ügyészség, tekintettel arra, hogy az építési osztályvezető vesztegetésének vizsgálata már meghaladta a rendőrség hatáskörét. A nyomozás ezt követően is a szerencsi rendőrök, a megyei főkapitányság nyomozói és a nyomozó ügyészek szoros együttműködésével zajlott, olyannyira, hogy az ügy vizsgálatára felállított csoportban a nyomozó ügyészek mellett rendőrök is dolgoztak. A korábbi cikkben említett kétéves nyomozási határidőnek valóban volt jelentősége, azonban egy pillanatig sem merült fel, hogy elmaradhat a vádemelés az ügyben, a közös nyomozócsoport felállítása éppen a határidő betartása miatt történt. Mint a rendőrkapitány mondta, a Szerencsi Rendőrkapitányság büszke arra, hogy országos szinten élen járt e visszaélések felgöngyölítésében. A nyomozás során a nyomozó ügyészség érdemei is vitathatatlanok, de az ügyet ismerők valamennyien tudják, hogy a felderítés a szerencsi rendőrök munkáját dicséri.

Bogyay alezredes hozzátette: az Ózdi Körkép cikke nyomán továbbléptek, és az abban megnevezett települések nevét – amelyeken állítólag arlói szocpolosok építkeztek – továbbították az illetékes kapitányságokra. Ezek szerint még nem fejeződött be az országos méreteket öltött és óriási károkat okozó csalási ügy felgöngyölítése. Friedmanszky Zoltán, a Miskolci Nyomozó Ügyészség vezető ügyésze megerősítette a kapitány szavait, és kérte, hogy akinek tudomása van hasonló bűncselekményről, tegye meg a feljelentését – akár névtelenül is – a rendőrségen vagy az ügyészségen. Össztársadalmi érdek ugyanis a csalók leleplezése és felelősségre vonása.

Ebben az egyetlen ügyben – ahogyan azt a lap az előző számban is megírta – a nyomozás állása szerint 202 gyanúsított 464 millió forint értékű csalást követett el.

– kovács –

Forrás: Ózdi Körkép, I. évfolyam, 19. szám
Értékelés: 1 2 3 4 5
[Vissza a hírekhez]

Hozzászólások
Névtelen (vendég) [2009.11.23., 13:59][válaszolok] #1
Megyei Földhivataloknál: Az Ügyészség elvi kérdésekben tájékozódik a megyei földhivatal álláspontjáról, vagy körzeti intézkedést kifogásol. Társszervek olyan ügyekben melyet a jogszabály több hatóság feladatkörébe utal. (Pl. kárpótlás, részarány)
Névtelen (vendég) [2009.11.23., 14:04][válaszolok] #2
Bejegyzés alapjául szolgáló okirat A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat is. Ha a kérelemmel együtt az okiratot nem nyújtják be, úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jog bejegyzésére, tény feljegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv.-ben (Inytv.) meghatározott okirat alapján kerülhet sor. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét a már említett tv. tételesen felsorolja. Ezeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan jog és tény jegyezhető be-, illetve fel, melyről törvény így rendelkezik. Szintén a jogszabályok tartalmazzák azt is, hogy az okirat mellett milyen egyéb iratot (hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz stb.) kell benyújtani ahhoz, hogy a kérelem teljesíthető legyen.
Névtelen (vendég) [2009.11.24., 08:58][válaszolok] #3
mindkét hozzászólásról kimaradt, hogy a www.foldhivatal.hu oldalról származik, kérem pótolják, nehogy gond legyen a szó szerinti idézés.
Névtelen (vendég) [2009.11.27., 09:30][válaszolok] #4
Mellékelten megküldöm a www.mernokujsag.hu oldalról származó cikket 2005. januári lapszám a kamara már akkor megpróbálta a hiányos jogszabályokat kiegészíteni, de senki nem hallgatta meg a szakembereket. "Építési jogszabályok földmérő szemmel" a címe. lehet, hogy jobb, ha rákerestek. MÉRNÖK ÚJSÁG 2005 / JANUÁR Építésügyi jogszabályok – földmérő szemmel Mint gyakorló földmérő, s több évtizede az államigazgatásban dolgozó, úgy érzem, az utóbbi évek „új” építésügyi előírásai jóval kisebb mértékben szolgálják az ügyfelek érdekeit, mint régebbiek. Olyan az egész, mintha csak „adjuk ki az engedélyt és szabaduljunk meg az ügyféltől”. Ha valami probléma adódik, „mivel azt mi nem vizsgáltuk, mert már nem írja elő a jogszabály, akkor az legyen az ő bajuk.” Ezt jól alátámasztják mind a telekalakítási előírások, mind az építési engedélyeztetési eljárások hiányosságai, oda-visszaható módon. Nézzünk néhány tipikus példát! I. Az új előírások szerint a használatbavételi engedély címzettek listáján már nem szerepel az illetékes körzeti földhivatal. Így a nyilvántartási térkép naprakészsége nagyban az állampolgári fegyelmen múlik, s ez igen változó. Tapasztalatból merem állítani, hogy az általam jól ismert budapesti viszonyok között közel a felépítményi változások 30-50%-át nem jelentik be az érintettek, arról változási vázrajzot nem nyújtanak be. Esetleg „jó esetben” évekkel később egy tulajdonjog váltásnál, vagy hitelfelvételnél rádöbbennek, hogy ezt meg kellett volna tenniük, s akkor kapkodva próbálják pótolni. De közben éveken keresztül fals, hiányos adathordozó volt az ingatlanuk vonatkozásában a földhivatali térkép, s közben ki tudja, hogy esetleg hányféle tervdokumentáció készült erre a kötelezően felhasználandó, de ez esetben hiányos ingatlan-nyilvántartási térképre alapozva. Aki már látott kész, elfogadott terület rendezési tervet, s készített, próbált készíteni ebből határrendezési változási vázrajzot, az már biztos találkozott olyan esettel, hogy a betervezett szabályozási-, vagy telekhatár vonal évek, esetleg évtizedek óta meglévő, de a térképen nem ábrázolt épületet, építményt vág keresztül, s kezdődhetnek a vég nélküli egyeztetések, esetleges módosítások, rossz esetben pereskedések... Véleményem szerint már az sokat lendítene a probléma megoldásán, ha az önkormányzatok a használatbavételi engedélyük jogerősítésének feltételeként előírnák, előírhatnák az erre jogosult földmérő által készített Épületfeltüntetési változási vázrajz feléjük történő benyújtását, majd a jogerősítésben ismételten felhívnák az érintettek figyelmét, hogy ezen vázrajzot megfelelő példányszámban nyújtsák be az illetékes körzeti földhivatalhoz. II. A telekalakítási előírások előzetes engedélykérését, s ezáltal az illetékes önkormányzati szakhatósággal történő előzetes egyeztetést csak abban az esetben írnak elő, „ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik”. De hát ugye mindannyian tudjuk, hogy a lakosság részéről jelentkező ilyen fajta igények több, mint 90%-a 1-2 esetleg 3 földrészletre vonatkoznak. Ebből következően tucatszám készülnek, s kerülnek záradékolási kérelemmel benyújtásra a földhivatalokhoz olyan vázrajzok, amelyek köszönőviszonyban sincsenek az érvényben lévő rendezési tervvel illetve a telekalakítási előírásokkal. A földhivataloknak viszont nincs jogkörük vizsgálni sem a rendezési tervvel, sem az építésügyi előírásokkal való összhangot. Jogkörük csak a záradék szövegében foglaltakra terjedhet ki: „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes.” Budapesten erre volt egy zsenge kezdeményezés, amelyben az illetékes földhivatal földmérési osztályvezetője megkereste a kerületi főépítészeket a vázrajzok előzetes ellenőrzése végett, s bár a főépítészek mintegy 85%-a örömmel fogadta az ötletet, de mint tudjuk, mindig vannak, akiknek az éppen adott módi sérti az éppen aktuális érdekeit, s így ezt jelezték megfelelő magasságokba, ahonnan aztán jött a dörgedelem: ezen „jogszabálysértő gyakorlatot azonnal szüntesse meg.” Vagyis a labda ismét (továbbra is) a jogalkotóknál van. Ésszerűen és szakszerűen kéne módosítani, kiegészíteni a jogszabályt, esetleg viszszaállítva az illetékes önkormányzati szakhatóság előzetes ellenőrzési jogkörét. III. Akár a telekalakításnál, akár az építési engedélyek kiadásánál a jogszabály csak a hatályos földhivatali térkép benyújtását írja elő, de nem kéri az ingatlan tényleges, helyszíni ellenőrző felméréséről vagy kitűzéséről szóló vázrajzot. Ez igen sok esetben komoly problémákat vet fel. (Ezt már más szemszögből is felvetettem ugyanezen lap tavaly júniusi számában megjelent írásomban.) A térkép és a tényleges helyszíni használat közötti eltérés akár hosszú hónapokra is megakaszthatja a kivitelezést, s szinte még ez a jobbik eset, mert ha már csak az építkezés befejeztével készülő Épületfeltüntetési változási vázrajz készítése során derül fény az eltérésekre, akkor már ezt a kész, bár hibás állapotot, már csak egy erősen kényszerpályás egyezkedések sorozatával lehet esetlegesen fel-, illetve megoldani. (A mellékelt sematikus vázlat tipizáltan, egyszerűsítve mutatja a leggyakoribb hibát.) Terepviszonyok, figyelmetlenség illetve egyéb okok miatt a kerítés nem a jogi vonalon húzódik. A terv az előírások figyelembevételével a hatályos nyilvántartási térképre alapozva készül, a kerítéseket nem ellenőrzik. A kivitelezéskor azokat helyükön lévőnek vélelmezve ehhez illesztve építik meg az épületet. Majd egy későbbi mérés során, vagy a szomszéd oldaláról történő mérésből kiderül a hiba. De ugyanez előállhat például egy egész utcaszakasz térképi szabályozása után, mely jogerősen átvezetésre kerül a földhivatali nyilvántartásban, de a helyszínen nem tudni miért, mégsem hajtották végre a kerítések beljebb helyezését. Elgondolhatjuk itt is a következményeket. Persze ezek az eltérések a legtöbb esetben a teljes hosszak néhány százalékában mérhetők, s ezért ez egy közepes, vagy nagyobb telek esetén, ellenőrző felmérés nélkül nem érzékelhető, nem tűnik fel, de ha kiderül, akkor már megint lehet min összezördülni, majd esetleg egyezkedni - igazolni vagy épp' megcáfolni a mondást: „Rossz szomszédság, török átok!” Bár a jogszabály előírja „az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani”. De tényleges mérés nélkül mihez viszonyítva, miképp' ellenőrizve, s ezáltal vajon milyen szinten képes biztosítani „az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét”? Mindezek alapján érzem úgy, hogy a jelenlegi építésügyi előírások hiányosságai sok esetben – komoly következményekkel – magukra hagyják az érintetteket, s ezen (véleményem szerint) szakmai összefogással és reformmal lehetne, s kellene javítani. Sándor József A honlap szerkesztősége | Webmester | Logod Bt. © Logod Bt. 1012 Budapest, Logodi u. 49. T/F: 214-2453 Készítette:
Névtelen (vendég) [2009.11.27., 10:35][válaszolok] #5
az előző cikk 2005. januárban jelent meg azóta eltelt 4 év és 10 hónap . Meg tudja mondani valaki, hogy szigorítottak-e az elmúlt években a jogszabályokon? és Mikor?
Névtelen (vendég) [2009.11.30., 14:54][válaszolok] #6
Remélem, hogy ez csak véletlen.??!!!Lezárul egy korszak ″ Vesztettünk. Elköszön a Logod Bt., mint kiadó a Mérnök Újságtól. Most még túlságosan friss a döntés, csak a végeredménynek azon részét ismerem, hogy 16 év után, amit gondoztunk, formáltunk, ami ránk volt bízva, azt nem folytathatjuk. Tanulságok nincsenek. Tevékenységünk során együttmûködve a kamara vezetõivel és tagjaival elértük, hogy a Mérnök Újság a példányszáma és az olvasottsága alapján a magyar mûszaki élet vezetõ orgánuma lett, és a sokszínû kamara egyik legfontosabb – a részeket és szakmákat integráló – intézményévé vált. A lap ma mértékadó, informatív, kevésbé harcos (mint ahogy a kiadó a mérnökség mai helyzetében indokoltnak tartaná), politikailag és gazdaságilag független, jól szerkesztett, a magyar (mûszaki) nyelvhelyességnek jól megfelelõ orgánum. Nem tündökölve, inkább a háttérbe húzódva tevékenykedett a kiadó, a tizenhat Mérnök Újság-évfolyamban, a 169 kiadványban minden benne van: az ítélet az olvasóé. Két év óta tapasztalható, hogy egyre zaklatottabb a médiaipar. Sorra dõltek be, illetve vékonyodtak a magukat hirdetési bevételbõl fenntartó lapok. Ezt a zaklatottságot mindenki érzékeli, és egyre többen szenvedik. A csontig vágott költségekhez viszonyítottan elképesztõ mértékû az aláígérgetés. Szerencsétlennek mondható, hogy pont a gazdasági válság idõszakára esett a szerzõdésünk lejárata, és a zsugorodó hirdetõi piac terhei miatt tõkeszegénynek értékelõdhetett a pályázatunk. Lehettünk volna tán erõsebbek, ha a vállalásunkat csak a profit maximalizálására irányítjuk, és a mérnökség ügyére, a lap fejlesztésére kevesebbet fordítottunk volna. Talán így kevésbé lett volna mások számára kívánatos az újság. Ki tudja kiszámítani, hogy hosszú távon, eredményes lesz-e, amit helyesnek tartunk? Amit eddig építettünk, az reméljük élni fog továbbra is. 16 év nagy idõ. A Mérnök Újság fontos volt nekünk, sokirányú munkánk mellett a legfontosabb. Ott voltunk a születésénél, kitaláltuk a formákat, élesztettük a tartalmakat, megfogalmaztuk, képviseltük a lapfilozófiát. Gondoskodtunk a fõszerkesztõn keresztül a lapszerkesztésrõl, munkatársainkkal az ízléses borítóról a tördelési-, nyomdai-, a kiadással kapcsolatos marketing-, az expediálási-, a terjesztési-, hirdetésszervezési munkáról. Önkéntes vállalásaink szolgálatok voltak. Magunk korlátoztuk a hirdetési felületek nagyságát, hogy ne hirdetési újság kiadói legyünk. A mérnöki álláskeresõ, vagy állásajánló apróhirdetéseket a mérnökök mobilitásának elõsegítése érdekében ingyenesen közöltük, és a mérnökképzés elõsegítése érdekében a tárgykörbe tartozó oktatási-, ill. tanfolyami hirdetésekre lényeges kedvezményt biztosítottunk. Megalapítottuk a Mérnök Újságíró Díjat annak érdekében, hogy serkentsük a mérnöki kommunikációt. A 16 év alatt közvéleménykutató intézet bevonásával rendszeresen megkérdeztük a Tisztelt Olvasót, hogy mi a véleménye a lapról, mik az olvasói szokásaik, milyen igényeik vannak. Ezen olvasói igények alapján is elemeztük és fejlesztettük a lapot. 2008-tól biztosítottuk, hogy a MATESZ által auditált legyen az újság. Mindazonáltal eredményként könyvelhetõ el, hogy mindazt, amit létrehoztunk, vonzó portéka lett sokak számára. A Mérnök Újság a semmibõl, illetve dr. Hajtó Ödön akaratából és a Logod Bt. hangyamunkájával jött létre, és képzett csábító zsákmányt. A Mérnök Újság pályázati kiírása megtörtént – kiváló jogászi munka – számunkra mégis elkeserítõ volt. A képtelenségig elmenõ kiszolgáltatottságot, és a mûködési zavarokat telepítõ elõírásokat a mai napig sem tudom megérteni. Ezt a pályázatot nem nekünk írták ki. Azt megértem és értékelem, hogy a kamara a hivatalos lapjának határozottabb gazdája akar lenni, mint az elmúlt 16 évben volt, hiszen a lapalapítástól napjainkig a felmerülõ problémákat kiadónk oldotta meg, és felfejlesztette lapot, a lap értékét a nulláról jelenlegi értékére. Véleményünk szerint a kamara és a kiadó együttmûködése 1994-tõl a Mérnök Újság tekintetében szépnek és jónak bizonyuló gyümölcsöt termett. Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a pályázati kiírással lezárul egy korszak az újság életében. Mérleget kell vonni, meg kell határozni, hogy ma mennyit ér a Mérnök Újság. Ennek az értéknek meghatározó forrása a Logod Bt. volt. Most a postaládájukba utoljára kapták úgy a Mérnök Újságot ahogyan azt megszokták – Logod Bt. feliratú tasakban, szokásos szerkesztésben, formában. Munkatársaimmal együtt büszke vagyok arra, hogy szolgálhattunk egy jó és fontos ügyet. A társadalmi-gazdasági folyamatok lelassultak, illetve mostanában talán a visszafejlõdés sokakat elbizonytalanít: helyes úton járunk-e, ha kitartunk értékeink mellett? A mi válaszunk határozott igen, és ha elölrõl lehetne kezdeni, akkor is mindent úgy tennénk, ahogyan azokban a konkrét helyzetekben tettünk. A Mérnök Újság kiadójának útja megbánás nélküli. Biztos vagyok abban, hogy ahogyan eddig, ezután is minden kamarai tag megkapja jó minõségben, idõben a lapot. Felfrissül az újság, új tartalmak, új formák, új eszközök fogják szolgálni a mérnököket, ahogy ennek lennie kell egy kiadóváltás esetén. Különösen nyertessé válhat a kamara tagsága, ha nem egy kis csoport, hanem nagyobb erõforrásokkal, szélesebb látókörrel fogják elõkészíteni és kiadni a lapot. Betöltöttük hivatásunkat, a Mérnök Újságot a társadalmi megbecsültség azon fokára emeltük, ahova a mérnököknek is kerülniük kell. Büszkék vagyunk arra is, hogy a 16 év alatt a lap folyamatos üzemében a mindenkor jelentkezõ akadályok ellenére a mérnöki precizitást demonstrálhattuk azáltal is, hogy mindenkor az éves kiadói program alapján tevékenykedtünk, és attól soha egyetlen napot sem tértünk el. Kapcsolatunk a kamarával kiegyensúlyozott, mindenkor együttmûködõ és szerzõdésszerû volt. A közvetlen munkatársaim nevében is búcsúzunk a Tisztelt Olvasóktól, a kamarai vezetõktõl, a szerzõktõl, a szerkesztõbizottság tagjaitól, és minden közremûködõtõl, tiszteletben tartva a laptulajdonos szempontjait és módosítási szándékát. Személy szerint maradok a sok kamarai tag között egy címzett, a mérnökség ügyei iránt érzékeny olvasó. Buday Miklós 01-0215
Névtelen (vendég) [2009.12.01., 08:59][válaszolok] #7
annyira ledöbbentem, hogy a MÉRNÖK ÚJSÁG 2009 / DECEMBER-i számát olvastam Lezárul egy korszak ″ Vesztettünk. Elköszön a Logod Bt., mint kiadó a Mérnök Újságtól. elfelejtettem arra hivatkozni, hogy ez csak egy idézet. Nem tudom van-e összefüggés, hogy pénteken idéztem egy cikket a Mérnök újságból Építésügyi jogszabályok földmérő szemmel /2005. januári szám/ remélem nem annak a következménye lett az, hogy a Logod Bt-nek el kell köszönnie a lapkiadástól már a következő hét hétfőn.
Balsac (vendég) [2010.03.03., 15:00][válaszolok] #8
http://www.bfkh.hu/doku/jegyzok/seged_bejelent_elj_KK_091124.pdf, 193/2009, Korm. rend. ismertetése. hasznosabb lett volna 8-10 évvel ezelőtt, de legalább egyértelműbb számomra, mint a
régi szabályok.
Összes hozzászólás: 9 db (7 különböző címről), nem megjelent hozzászólás: 1 db (11%)
Kommentek megjelenítése csoportosítva

A hozzászólások nem a Szerencsi Válasz álláspontját képviselik, tartalmuktól szerkesztőségünk teljes mértékben elhatárolódik, felelősséget értük nem tudunk vállalni. Kérjük, hogy ezt tartsák szem előtt, mielőtt írnak! Az azonosítást lehetővé tevő IP-címeket soha senkinek nem adjuk ki, kizárólag rendőrségi nyomozás esetén. • Adatkezelési tájékoztató

Tisztelt Olvasóink! A hozzászólás lehetősége 2022. január 4-ével megszűnt.
További információ ide kattintva olvasható.